Az emberek nehezen találják meg az utat egymáshoz és önmagukhoz. Arra kell rádöbbennünk, hogy a mai rohanó világban az igazi értékek jelentéktelenné válnak, a szavak elveszítik értelmüket. Gondoljuk csak el, hányszor halljuk ezt a szót: szeretlek. A legszebb szót, melynek hatására milliónyi apró érzelmi töltésnek kellene a környezetünkbe kerülni, hogy bársonyos szirmaival megmossa lelkünket. Ennek a szónak napfényt kellene hoznia oda, ahol sötétség uralkodik, értelemmel tölteni meg az értelmetlent, reményt sugározni oda, ahol reménytelenség van. S mégis mennyire könnyelműen bánnak vele, nem becsülik kellőképpen. Hagyják, hogy az idők során elcsépeltté váljon.
Aki igazán szeret, nincs szüksége szavakra. A csend sokkal kifejezőbb lehet bármely szónál. Csendben maradni, csendben, mint a csillagok, melyek nem halványítják el egymás fényét, de csak együtt képesek megvilágítani az égboltot. Egy tekintet, mely a szív mélyéből fakad, nem lehet hazug, mint a szavak.
Alakulásunk
Ezen gondolatok sugallatára született meg 1992-ben az egyházi iskola megalapításának a gondolata. Áldott volt a pillanat, amikor megszületett egy törvény, mely kimondta az egyházi iskolák alapításának lehetőségét. Nem volt könnyű feladatunk. Annál is inkább, mert az elmúlt esztendők kommunista szocializmusának erkölcspusztító hatása szörnyű rombolást vitt végbe fiataljaink soraiban. Hála és köszönet illeti dr. Morovics István esperes-plébános urat fáradhatatlan szervezőmunkájáért, amely hosszú és küzdelmes volt, de meghozta gyümölcsét. Meghajolunk azon szülők előtt, akik habozás nélkül jóváhagyták kezdeményezésünket és támogattak szervezői munkánkban. Köszönet illeti városunk akkori polgármesterét Öllős Árpádot, alpolgármesterét Pázmány Péter mérnök urat, továbbá a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom képviselőit, akik szívügyüknek tartották iskolánk létrejöttét. Mindezek ellenére nem volt könnyű feledat Dunaszerdahelyen egyházi iskolát alapítani. Annál is inkább, mert állandóan fújtak az ellenszelek, a szülőket megfélemlítették az egyház ellenségei, minősíthetetlen hangnemben támadták azokat a pedagógusokat, akik részt vettek az iskola szervezésében. Nap mind nap támadások sorozata ért bennünket, elferdített információkat közvetítettek a szülők felé, melyeket csak nagyon erős hittel tudtunk elviselni.
Az első beíratáskor 200 szülő vállalt minket. Örültünk, hogy eljutottunk idáig, mert a múlt rendszer beidegződött csökevényeit állandóan éreztük. Visszafojtott lélegzettel indultunk 1992. szeptember 1-jén az Isten házába, hogy a Szentlélek Úristen segítségével megnyissuk az első iskolai évet. Ennek a pillanatnak történelmi jelentősége volt. Hazánkban miénk volt a második magyar egyházi iskola. Dunaszerdahely városa egy új magyar iskolát kapott ajándékba. Elhatározásunk szilárd volt. Iskolánk igazgatósága és pedagógusai legfontosabb feladatául tűzte ki, hogy tantárgyaikba beépítse a szépet, a jót, az erkölcsöt és mindent, ami sugározza a tudáson kívül az örök emberi értékeket.
Pedagógusok, szülők és gyermekek szíve egyszerre dobbant, amikor Mons. Tóth Domonkos püspök atya megáldotta iskolánkat, azt az iskolát, amely egy új ifjúságon és új jövendőn akart munkálkodni. Örültünk az egységnek és szeretetnek, amely minden együttműködésünk kiindulópontja volt. A kereszt közelsége naponta erőt öntött belénk, s ezáltal munkánk nem volt teher, hanem boldogság és örömteli kötelesség. Az első iskolaév végén letéptük az első érett gyümölcsöt. Hálát adtunk az Úrnak, aki irgalmas volt hozzánk és nem engedte, hogy erőnket meghaladó próbát szenvedjünk.
Első éveink
Kemény évek következtek az iskolaalapítás után, mert önálló épület híján nagy megterhelés várt iskolánk pedagógusaira. Tanulóink két különböző épületben kaptak helyet, egymástól két kilométernyi távolságra. Pedagógusainknak naponta többször is meg kellett tenniük ezt a távolságot, mivel minkét épületben tanítottak. Ezen kívül tanulóink étkeztetése egy harmadik épületben történt. És így ment ez nyolc hosszú éven keresztül… Nem háborogtunk. Kegyelmi ajándék volt ez az iskola, ahol a tudományok művelése mellett a hithez és nemzethez való hűséghez is neveltek. A nehéz körülmények ellenére is tudtuk Istenre alapozni a reánk bízott tanulók életét. Bizonyítani akartunk, ami nem volt egyszerű a fent említett körülmények között. Mindezek ellenére évről évre hálát adtunk az Istennek, hogy lehetőséget kaptunk az evangélium szellemében tanítani és nevelni gyermekeinket. A jézusi tanítás, az ima, a kegyelmi élet formál, erősít, nevel. Naponta kell újra kezdeni, mert a világ valami egészen mást kínál, ami nagyon sokszor üres, belső tartalom nélküli. Nem az volt a cél, hogy elszigetelődjünk a világtól, nem az volt a cél, hogy tanulóinkat kiszakítsuk a világból. Az volt a célunk, hogy felvértezzük gyermekeinket az erkölcsi normák örök értékeivel. Ezekről az értékekről kellett tanúskodnunk. Korunk nyújtotta ismeretek mellett minden területen meg kellett élnünk az evangéliumi örök igazságokat. Ez volt iskolánk állandó célja, s e mellett még az, hogy minél gazdagabb skáláját nyújtsuk a megszerezhető ismereteknek, de ugyanakkor megtanítsuk tanulóinkat az életet Isten törvényeire alapozni.
Minden iskolai év adott valamit pedagógusnak, szülőnek, tanulónak egyaránt. Ebben nagy segítségünkre voltak lelkiatyáink, de főleg a mindenható Isten, aki a nap minden percében erőt öntött belénk. Ennek köszönhetően iskolánk, amely kezdettől fogva sok nehézséggel küzdött, fel tudta venni a versenyt a város bármelyik alapiskolájával. Ezt a különböző versenyeken elért jó eredmények is bizonyítják. Dícséri ez a pedagógusok munkáját, szakmai tudását és a tanulók szorgalmát. Az elmúlt nyolc év alatt iskolánk tanulói nemcsak szellemiekben, hanem lelkiekben és jó erkölcsökben is növekedtek. Iskolánk fő feladata volt a keresztény erkölcsi nevelés. Ezt a nevelést segítette elő a heti két hittanóra, az egyházi ünnepek és az elsőpéntekek szentmisével való megszentelése, napi közös imádkozás és a keresztény pedagógusok jó példája. Az a gyerek, aki hagyja magát nevelni, érzékeny a jó befogadására, szüleitől jó példát lát, az biztos, hogy előbb-utóbb jó ember és jó keresztény lesz. Ezért a keresztény nevelőmunkáért naponta hálát kell mondanunk az Úrnak.
Az iskola éveken keresztül összegyűjtötte a hívő keresztény gyerekeket, s a gyerekek által a hívő szülőket is. Ennek az iskolának közösségformáló ereje is van. Kialakult a barátság a hívő gyerekek között, a hívő családok között. Ezért is hálát kell adnunk. Nagyon sok olyan dolog van még, amiért hálával tartozunk az elmúlt évekért. Az Úr megőrizte tanulóink testi épségét, egészségét, segítette az iskolát, jólelkű emberek erkölcsi és anyagi támogatásával, elegendő türelmet és szeretetet adott a pedagógusoknak, amiért bizony nagy köszönet jár.
Igyekeztünk ránevelni tanulóinkat arra, hogyan kell hálát adni az Úrnak, mivel köszönhetik meg az Ő jóságát?! A gyermek elsősorban azzal, hogy továbbra is szeretni fogja az Istent szavaival és tetteivel a jót fogja terjeszteni. Imádkozik, templomba jár, vallásos könyveket olvas, jó tetteivel és jó példájával igyekszik építeni Isten országát. A szülő pedig azzal, hogy gyermekét mindig a jóra neveli, jó példát mutat és minden igyekezetével azon lesz, hogy Istentől kapott keresztény szülői hivatását becsülettel fogja teljesíteni.
Az ima ereje
Nyolc küzdelemmel teli év után beteljesedtek álmaink, elképzeléseink. Az Úr meghallgatta imáinkat és hozzásegített bennünket ahhoz, hogy hivatásunkat ezután megfelelő körülmények között teljesítsük. Az ilyen csak akkor jöhet létre, ha az ember soha nem a másik kárára tesz valamit, ha embertársait partnerként kezeli, nem néz le senkit, nem akar megszabadulni senkitől, épp ellenkezőleg: ha szükséges, segít kibontakozni képességeit. Az ember képes megvalósítani álmait, ha tudatában van annak, hogy mit miért tesz.
2000. március 21-e, az első tavaszi nap ünnepet hozott iskolánkba. Összejöttünk szülők, pedagógusok, tanulók az egyházi iskolák képviselői, városi hivatal képviselői, hogy ünnepélyes keretek között tanúi lehessenek új iskolaépületünk felszentelésének.
Az iskola felszentelését megelőzően Mons. Tóth Domonkos püspök atya szentmisét celebrált templomunkban. Ezt követően az iskola felszentelésére került sor. A kápolna felszentelése után a püspök atya így fejezte ki csodálatát: „De hisz ez fantasztikus!” Sorra járta a tantermeket, a szertárakat, az irodahelységeket. Meghallgatta az iskolai énekkar előadásában a magyar, szlovák, német, latin, héber, angol és spanyol nyelvű énekeket. Megköszönte a városi önkormányzat képviselőinek az önzetlen segítséget és megígérte az iskola vezetéssel karöltve, hogy viszonzásul becsületes embereket nevelünk a városnak ebben az iskolában. Mindnyájan bizodalmukat fejezték ki, hogy a negyvenéves szellemi sötétség után az egyházi iskola egy új szellemiség és erkölcsi tartás bástyája lesz.
Azóta húsz év telt el. Jelenleg iskolánkban 15 vallásgyakorló pedagógus dolgozik. A kulcstantárgyak egyike a hittan, amelynek tanítása kitüntetett helyet foglal el iskolánkban. Elsődleges célja a hit ébresztése, a diákok személyes Istenkapcsolatra nevelése, hisz a megtanult hittételek csak megalapozott Istenkapcsolatban nyernek életet és értelmet. Ezért a hitoktatás alapvetően különbözik a többi tantárgy oktatásától.
A tanév jeles napjai evről évre visszatérnek az iskola életében. Megünneplési módjuk szokásrendet, hagyományt alakított ki. Ezek kereszténységünk elmélyítésében és magyarságtudatunk kialakításában jelentős szerepet játszanak. Megtanítanak az ünnep szerepére, az ünneplés módjaira, megerősítik gyökereinket és stabilitást adnak.
A hitoktatás felelőssége Kollár Mária és Parák Ágnes képzett hitoktatókra hárul. Tanulóink évente részt vesznek a katolikus és református bibliaversenyen, ahonnan mindig dobogós helyezéssel térnek vissza. A hittan tanításának célja elsősorban nem a lexikális tudás növelése, hanem a keresztény értékrend és viselkedéskultúra elsajátítása.
Jó alapokat szeretnénk lerakni, amelyekre később építeni lehet. Célunk a gyermek teljes személyiségének nevelése, az emberi méltóság tiszteletben tartásával, hogy a felnövekvő generáció az itt szerzett tudással, fegyelemmel, következetességgel, kreativitással, becsületes és kitartó munkavégzéssel képes legyen az egyéni boldogulásra és partner legyen egy jobb, emberibb élet megteremtésében.
Örömmel tölt el bennünket, hogy a külvilág egyre jobban értékeli iskolánk folyamatos fejlődését, valamint azt, hogy minden elvárásnak megfelelő szolgáltatásokat nyújtunk. Az új oktatási program előirányozza a két idegen nyelv tanítását, az anyanyelv és a szlovák nyelven kívül. A nyelvek mellett nagy hangsúlyt fektetünk az informatika oktatására. Erre a célra szolgál az informatikai szaktanterem, amelyet iskolánk felső és alsó tagozatos diákjai egyaránt látogatnak. Van egy korszerűen berendezett zenetermünk és médiatermünk, hogy iskolánk pedagógusai a kor követelményeinek megfelelően a legmodernebb eszközök felhasználásával végezhessék oktató-nevelői munkájukat.
Minden iskola életében vannak olyan rendezvények, amelyek az iskola életét színesítik és különös nevelési lehetőséget biztosítanak a tanárok számára. A magyarságra nevelés valamint a néphagyomány megismerése szempontjából rendkívül fontosak a kézműves foglalkozások és táncházak. Iskolán kívüli tevékenységeink fellendítését szolgálja az iskolai énekkar is.
Iskolánk elsődleges célja a gyermekek személyiségének nevelése az emberi méltóság tiszteletben tartásával, hogy a felnövekvő generáció az itt szerzett tudással, fegyelemmel, következetességgel, kreativitással, becsületes és kitartó munkavégzéssel képes legyen az egyéni boldogulásra és partner legyen egy jobb, emberibb élet megteremtésében.
Iskolánk fontosnak tartja:
– a kiegyensúlyozott, Istennel és önmagával harmonikus kapcsolatban élő személyek formálását,
– az anyanyelvi kultúra, valamint az alapvető ismeretek és készségek kialakítását,
– az értelem, lélek és a test egészséges, túlzásoktól mentes, túlterhelést kerülő fejlesztését és művelését,
– a gyermeki derű és bizalom megőrzését,
– a természet megismerését, Isten teremtett világának tiszteletét és megbecsülését.
Pedagógiai programunk a keresztény értékekre épül, amely menteni próbálja mindazt, ami rohanó világunkban veszendőben van. Iskolánk jól képzett, vallásgyakorló pedagógusai gyermekszerető, türelmes emberek, akiknek legfőbb céljuk a tanulók tökéletes felkészítése az életre. Iskolánk egy igazi nagy család, amelyben minden egyes családtag rendkívül fontos, ahol minden egyes gyermekről tudják, mire van szüksége, nincs jó, jobb és legjobb, hanem gyermek van, akit elsősorban emberségre és szeretetre nevelünk, és a lehető legjobb tudást hozzuk ki belőle.
Iskolánk teljesen szervezett, kilenc osztályos. Osztályaink nem nagy létszámúak, ezért nagyon eredményes a tanulókkal való foglalkozás. Pedagógusaink minőségi munkát végeznek, amit alátámasztanak az elért eredmények, amelyekre nagyon büszkék vagyunk. Tanulóink minden évben részt vesznek a meghirdetett versenyeken és olimpiákon, számos dobogós eredménnyel.
Legfontosabb teendőink:
– Tehetséggondozás
– Felkészítés a katolikus és református bibliaversenyre, természettudományi és egyéb versenyekre, olimpiákra.
– Délutáni „tanulószoba” (az alsótagozatos tanulók felkészítése másnapra).
– Különböző délutáni szakkörök érdeklődés szerint.
– Felkészítés a felvételi vizsgákra magyar nyelvből és matematikából.
A katolikus iskola természetes környezetét adja az egyházközség, amely lelkiségével és a rá jellemző karizmákkal meghatározó befolyással van az iskolára.
Iskolánk egyik megalapozó bázisa akar lenni a katolikus értelmiség kinevelésének. Mint minden iskola, úgy a miénk is egy központi intézmény, ezért az egyre eredményesebb tevékenységért mindenkinek össze kell fognia. Munkánkban az egyháznak is hatalmas nevelői feladata van.
Új lelki atyát kaptunk, Dr. Herdics György apát-esperes úr személyében. Nagyra értékeljük, hogy elsőrendű feladatának tartja a katolikus iskola további fejlődését. Itt tartózkodásának rövid ideje alatt máris nagyban hozzájárult a lelkek neveléséhez és az emberek alakításához. Nemcsak az a célja, hogy az értelmet elvezesse a vallási igazságokhoz, hanem az, hogy az egész embert Krisztus tanítványává tegye.
Nagyon örülünk, hogy lelki atyánk a kereszténységet életfeladatnak tekinti, azonban ennek az a feltétele, hogy megértsük, valójában miről is van szó.
Mi csak azt mondhatjuk, amit az Úr üzent Illés prófétának, amikor az Istennel való találkozás hegyének magaslatára igyekezett:
„Grandis enim tibi restat via”, – azaz: életreszóló út és feladat ez mindnyájunknak.
Zárszó
A becsülettel végzett munka látványa kellemes érzéssel tölti el az embert, és a jó példa másokra is ösztönzően hat. A lelkiismeretesen végzett munka nemcsak az ember, de Isten szemében is kedves. Hiszen a munka is lehet ima. Ha Isten iránti szeretetből tesszük dolgunkat, az evangelizáció hathatós eszközei lehetünk. Így bárhol vagyunk, bármilyen munkát végzünk, mindig az örömhír terjesztői leszünk.
Mgr. Aranyossy Teodóra
igazgatónő